May 2012
65 posts
mert ramones pólójuk mosásban van
életemben egyetlen zenekaros pólóm volt, az is Stone Temple Pilots, nem is értette senki
akkor is hozzászólok baszki.
7 évig voltam vega. 7 évig egyetlen egyszer sem jutott eszembe meggyőzni senkit, hogy ne egyen húst, egyetlen egyszer sem tettem megjegyzéseket húsos ételekre, soha nem mutogattam kinyírt kisfókákat annak aki parizeres zsömlét evett és majdnem minden nap…
6 év, és teljes egészében tru dat
úgy fogják hívni, hogy Egyháziasszonykórus. és akkor Veres Egyháziasszonykórus lesz a teljes neve, mennyire kúl már! ezzel az exotikus névvel pedig érvényesülni is tud majd.
Van egy Fülöp Attila névre hallgató ismerősöm, ő már kitalálta a tutit: ha…
A vezetéknevem Ferencz, szóval kifejezetten mocsok dolgokat tehetek leendő fiúgyermekem életével.
én a terminátor 2-t.
Kék villám
Ja, azt elfelejtettem hozzátenni, hogy mindez Kolozsváron, a Muncitoresc (munkás) moziban történt, azt hiszem, én nyertem.
dunakeszi…
Egy szovjet filmet lattam, talan “Ne haragudj, madarijeszto” volt a cime? Egy csaj bullying aldozata lett, majd a vegen kopaszra nyirtak, eltunt a voros haja. Komolyabb film a Kelly hosei volt.
Men In Black, meghatározó élmény volt lelki fejlődésem szempontjából
Max Payne 1: “When the darkness fell, New York City became something else, any old Sinatra song notwithstanding. Bad things happened in the night, on the streets of that other city. Noir York City.”
The Fall of Max Payne: “Your past has a way of sneaking up on you. You’ll hear broken echoes of it everywhere, like a bad replay. You’ll get mad at everyone for reminding you about it, even if it’s all in your head.”
Max Payne 3: “Fuck! Fuck, fuck, fuck! FUCK! FUCK!”
Azt a 3000 karaktert, ami a Fable Heroes-ról az elmúlt órában írtam, le lehetne rövidíteni összesen 18-ra is, ugyanis az egész egy igen kifinomult körülírása annak, hogy “a kurva anyád, azt”.
ha sok-sok éve elkezdtem olvasni az ubikot (vagy a valist? már nem is tudom), de 20-30 oldal után feladtam, mivel próbálkozzak még Philip K. Dicktől? Novellák? Bradbury novelláiból sokat elolvastam, és nagyon tetszettek. Ha már ennyire szeretem a Blade…
a Szabad Albemuth az a VALIS fogyasztóbarát verziója
ha úgy érted, közben elfogytak a drogok Dick keze ügyében, akkor egyetértek :D
ha sok-sok éve elkezdtem olvasni az ubikot (vagy a valist? már nem is tudom), de 20-30 oldal után feladtam, mivel próbálkozzak még Philip K. Dicktől? Novellák? Bradbury novelláiból sokat elolvastam, és nagyon tetszettek. Ha már ennyire szeretem a Blade Runnert, ciki, hogy nem olvastam semmit Dicktől.
a Lenn a sivár földön novelláskötet kezdésnek nem rossz választás, valist, istenek invázióját a végére kell hagyni
a Valist nagyon a végére, de akár abszolút ki is lehet hagyni :) viszont a novellái jellemzően jobbak, szóval Lenn a sivár földön határozottan igen, meg ha a BR tetszett akkor az Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkalt mindenképp szerezd be
(illetve ott a Szabad Albemuth Rádió, ami nekem a legfrissebb, hát az PKD mércével is kifejezett élmény, csak épp azt nem tudnám megmondani, jó vagy rossz)
Az időn nem látszik, de biztos tavasz van, mert megint összegyűlt annyi sajtótájékoztató/divatbemutató/megnyitó meghívás, hogy egy hónapig nem kéne kaját vennem napközben. Csakhát ahhoz el kéne menni helyekre, végighallgatni a sok faszsá ünnepélyes kinyilatkoztatást, meg így is túl sok marketinges tudja a számom, akiket valaha olyan talányos címkékkel írtam be a szifonba, mint a “Barnabás” (kétszer sem értettem a csaj nevét, ez lett).
Sokkal viccesebb lenne ez a kvázi-főszerkesztőség, ha lennének rabszolg beosztottaim.
címmel akartam verset írni, de aztán elgondolkoztam, hogy miért a vers vanlesz, miért nem inkább a semmi.
heidegger is csak a szélsőjobbot érdekli a lájkok szerint :(
hát mégiscsak náci volt. próbáld Wittgensteint!
róla hallgatni kell :((
Hát nem lehet valamit kétszer lájkolni :(
de nem lehet, hogy csak én értem?:)
nem, én is nevettem :D
(variáció válaszra: nem csak te. Wittgensteint senki sem érti)
címmel akartam verset írni, de aztán elgondolkoztam, hogy miért a vers vanlesz, miért nem inkább a semmi.
heidegger is csak a szélsőjobbot érdekli a lájkok szerint :(
hát mégiscsak náci volt. próbáld Wittgensteint!
It was hot, the night we burned Chrome. Out in the
malls and plazas, moths were batting themselves to
death against the neon, but in Bobby’s loft the only light
came from a monitor screen and the green and red
LEDs on the face of the matrix simulator. I knew every
chip in Bobby’s simulator by heart; it looked like your
workaday Ono-Sendai VII. the “Cyberspace Seven,”
but I’d rebuilt it so many time that you’d have had a
hard time finding a square millimeter of factory cir-
cuitry in all that silicon.
We waited side by side in front of the simulator
console, watching the time display in the screen’s lower
left corner.
“Go for it,” I said, when it was time, but Bobby
was already there, leaning forward to drive the Russian
program into its slot with the heel of his hand. He did it
with the tight grace of a kid slamming change into an ar-
cade game, sure of winning and ready to pull down a
string of free games.
A silver tide of phosphenes boiled across my field
of vision as the matrix began to unfold in my head, a
3-D chessboard, infinite and perfectly transparent. The
Russian program seemed to lurch as we entered the grid.
If anyone else had been jacked into that part of the
matrix, he might have seen a surf of flickering shadow
roll out of the little yellow pyramid that represented our
computer. The program was a mimetic weapon, de-
signed to absorb local color and present itself as a crash-
priority override in whatever context it encountered.
“Congratulations,” I heard Bobby say. “We just
became an Eastern Seaboard Fission Authority inspec-
tion probe… .” That meant we were clearing fiberoptic
lines with the cybernetic equivalent of a fire siren, but in
the simulation matrix we seemed to rush straight for
Chrome’s data base. I couldn’t see it yet, but I already
knew those walls were waiting. Walls of shadow, walls
of ice.
” —William Gibson, Burning Chome (via fuckyeahsciencefiction)
(mert amikor Gibson jó volt, akkor nagyon jó volt)
I’m reading Do Androids Dream of Electric Sheep and in it there’s this thing called the empathy box. People use the empathy box to experience the spiritual journey of Wilbur Mercer and are empathically fused with everyone else using the empathy box at the same time….
mind = blown
Ez a ParaPark elég jó. Nem para, de odabasz, tulajdonképpen point-and-click room escape játék élőben.
És kijutottunk :)